A Passiójáték, mint szolgálat

A Passiójáték előadásairól és azok mögött megtapasztalt lelki kegyelmi ajándékainkról olvashatsz, kedves érdeklődő ebben a részben, a bevezető gondolatok után.

Mikor 1987 őszén és telén Isten kegyelméből megszületett a Passiójáték szövege és alapdallamai, még nem is sejtettem, hogy a zenéből színi előadás sarjad, a közösségünk tagjainak kérésére. A sokféle szolgálat között talán ez a legnagyobb előkészületet igénylő. A zene és szöveg mellett a hangszerelés, a stúdiómunka, a szereplők felkérése, a ruhák tervezése és varrása, a kellékek beszerzése és készítése, a mozgások megtervezése, a próbák és az előadások koordinálása, mind nagy feladatot jelentett nekünk, laikusoknak.

A kezdeti nehézségekkel és tapasztalatlanságokkal megküzdve mindannyian épültünk lelkileg, a munkában pedig, mindjobban összekovácsolódtunk. Megtapasztaltuk hosszú évek alatt, ez a szolgálat nemcsak másoknak ad, hanem nekünk is.

Másoknak talán a zenei élmény mellett azt is nyújtja, hogy a passióból jól ismert képek megelevenednek, szinte kézzel foghatók lesznek. Sokszor láttunk könnyes szemeket az előadások végén, a fiatalokat az újdonságként lepte meg az előadás, az idősebbek pedig visszaemlékeztek arra, mikor hajdanán ők is eljátszották a passiót.

Közösségünknek mindig megújító erőt ad egy-egy előadás. Megújulunk, mert az előadásban átéljük milyen lehetett tanítványnak, népnek Pilátusnak vagy Péternek lenni. Természetesen a pozitív szerepeket mindig könnyebb kiosztani és eljátszani, és mindig hálát adok Istennek, hogy vannak olyan alázatos lelkek közöttünk, akik a hálátlan negatív szerepet is vállalják, ami a számukra lehangoló. Ezt felajánlásként lehet valakiért, valamiért megtenni így új értelmet nyer a szolgálat. Megújul közösségünk szinte minden alkalommal, mert mindig vannak közöttünk újak, akik először szerepelnek, akiknek a hitét és közösségélményét nagyban megerősíti az előadás.

Fantasztikus látni a lelkes családokat, akik segítőkészek az előkészületekben és az előadásokban is. A próbákat és előadásokat mindig imával kezdjük, és arra törekszünk, hogy az egész előadás egy ima legyen, énekkel, zenével és mozgással. A 70-100 fős társulatunknak igazi lelki élményt ad, mikor a darab végén kinyújtott kezekkel énekeljük a jelenlévőknek: "Békesség! Békesség, ne féljetek! Lángoló Lelkem lobog bennetek."


Előadások és a hozzájuk tartozó cikkek:

1998. ápr. 5. Nagykanizsa, Jézus Szíve templom
a plakát                                 és a cikk
                    

1998. aug. 20. Marcali


2000. aug. 5. Somló
    

2000. okt. 13. Homokkomárom


2001. ápr. 8. Nagykanizsa, Jézus Szíve templom


2001. júl. 29. Felsőrajk

2002. aug. 20. Gersekarát


2004. ápr. 4. Nagykanizsa, Jézus Szíve templom


2005. márc. 12. Kőszeg, Jézus Szíve templom

2006. ápr.8. Budapest, Szent István Bazilika
képek:
     

reméljük hamarosan lesznek cikkek is :)